A Mauser Kar98 k

 

Adatlap:

T�pus: tol�z�ras ism�tl�fegyver (karab�ly)

Kaliber: 7,92x57 mauser

M�k�d�s: k�zi – forg� tol�z�rral

Hossz: 1101mm

Cs�hossz: 600mm

S�ly: 3,92 kg (b�kkfa tussal) 4,2 kg (di�fa tussal)

T�rkapacit�s: 5 l�szer

Gy�rt�sban: 1935-1945

            Els�k�nt a Mauser Kar98k t�pus� k�zifegyver ker�l bemutat�sra, mint a m�sodik vil�gh�bor� �s mint a Call of Duty (tov�bbiakban CoD) alapfegyvere a tengelyhatalmak oldal�n. Ez a fegyver kicsit r�szletesebb bemutat�st �rdemel az �sszes t�bbin�l, mert l�trej�tte hadt�rt�neti jelent�s�g�.

A Mauser c�g l�trej�tt�nek r�vid t�rt�nete:

Wilhelm (1834)  �s Paul (1838) Mauser sokgyermekes, nagy �s szeg�ny csal�db�l sz�rmaztak.

Rengeteg szorgalommal �s tehets�ggel siker�lt megalap�taniuk a Mauser fegyvergy�rat ami ma is vil�gh�r�.

M�r gyerekk�nt is, ak�rcsak az apjuk – az oberndorfi fegyvergy�rban dolgoztak, ahol k�s�bb megalap�tott�k az akkor m�g kis c�g�ket a Gebruder Mausert.

Ez a v�llalkoz�s 1872-ben j�tt l�tre puskaalkatr�sz gy�rt�s c�lj�b�l. Orsz�gukra m�r akkor is az ig�nyess�g �s a precizit�s volt jellemz� – a Mauser testv�rek is ezt tartott�k szem el�tt, �gy hamarosan siker koron�zta kezdeti v�llalkoz�sukat. 1874-ben v�llalati form�t v�ltottak �s Gebruder Mauser & Co nevet vett�k fel. A kor�bban csak alkatr�szeket gy�rt� c�g saj�t hadipusk�t fejlesztett, amelyet a n�met hadsereg rendszeres�tett �s ez hozta az els� hatalmas sikert a v�llalkoz�snak. A Mauser m�rkan�v m�r akkor egyet jelentett a min�s�ggel.

A fegyvergy�rban t�rekedtek hasonl�an kit�n� marokfegyverek megalkot�s�ra is, ami nem siker�lt. T�bb t�pust kifejlesztettek �s ez sok p�nzt felem�sztett, de ezt a vesztes�get b�ven lefedte a puskagy�rt�s profitja. 1884-ben a kft-b�l r�szv�nyt�rsas�gg� alakultak �s felvett�k a Waffenfabrik Mauser AG –nevet.

Ezt m�r Wilhelm Mauser nem �rte meg, hal�l�t�l (1882) a c�gvezet�st Paul Mauser v�gezte. Pault  –hal�l�ig -  sok megtiszteltet�s �rte (1898-ban kir�lyi-kereskedelmi tan�csos, 1912-ben a N�met M�rn�k�k Egyes�lete kit�nteti, (noha soha nem volt m�rn�k) 1914-ben �ri a hal�l 76 �ves kor�ban.

A Kar98 k l�trej�tte:

Paul Mauser legels� tal�lm�nya a h�tult�lt�s l�veg volt, majd 1865-ben fejlesztette ki els� rug�s �t�szeggel rendelkez� z�rdugatty�s pusk�j�t. Ez els� olvasatra nem t�nik nagy dolognak, de �rdemes belegondolni, hogy addig csak ki�ll� – merev �t�szeggel (pl. un.: kakasos) rendelkez� fegyverek l�teztek melyek kezel�se egy�ltal�n nem volt olyan biztons�gos mint Mauser�k z�rdugatty�s fegyvere, amely minden tekintetben �jat hozott.

Ezen fegyver protot�pusa alapj�n a Mauser c�g �llami fejleszt�si hitelt kapott. M�r csak egy probl�ma volt: sem haz�ja, sem a k�rnyez� orsz�gok nem tervezt�k �j hadipuska beszerz�s�t �s rendszeres�t�s�t.

Mauser�k 1866-ban kapcsolatba l�ptek Samuel Norisszal aki akkor az amerikai Remington Arms Company k�pvisel�je volt. Norris azonnal megl�tta a kereskedelmi lehet�s�get a pusk�ban.

Mauser-Norris n�ven bemutatt�k a fegyver�ket Eur�p�ban 1867-ben, de a kezdeti fell�ngol�s hamar al�bbhagyott, mert a Franci�k, akik �rdekl�dtek volt a fegyver ir�nt, m�gis visszavont�k a megrendel�seket �s saj�t gy�rtm�ny� fegyvert v�lasztottak.

A Remington c�g igazgat�tan�csa nem akart t�l sokat befektetni ebbe a projektbe �s k�t �v m�lva kil�pett abb�l (nem sokkal k�s�bb val�sz�n�leg m�lys�gesen megb�nt�k).

Mauser�k els� fegyver�t v�g�l nagy nehezen 1871-ben rendszeres�tette a porosz hadsereg M71-es t�pusjelz�ssel.

A puska 11,15x60R jelz�s� akkor m�g feketel�poros l�szert t�zelt. Fontos megjegyezn�nk, hogy az M71 eredetileg egyl�vet� – t�r n�lk�li fegyver volt, ezt �t�p�tette t�razhat�v� �s �gy rendszeres�tette a porosz hadsereg. K�tezer darab pr�bafegyvert k�ldtek ebb�l a hader� kik�pz�iskol�iba, ahol a legkem�nyebb pr�bat�teleket kellett ki�llnia.

Bevezett�k, teh�t a fegyvert �s ez egyre nagyobb t�telekben val� el��ll�t�st k�v�nt meg, ez�rt a Mauser c�g felv�s�rolta az oberndorfi fegyvergy�rat, ahol imm�r teljes kapacit�ssal gy�rtott�k az M71-et. Ezen  fel�l sz�mos kisebb n�met fegyvergy�rban, s�t az ausztriai Steyr c�gn�l is gy�rtott�k.

1887-ben a t�r�k hadsereg is rendelt nagyobb t�telben a fegyverb�l, de �k m�r a tov�bbfejlesztett 9,5mm-es l�szert t�zel� M87-es t�pusb�l kaptak.

A nagyobb ugr�s ezut�n k�vetkezett 1888-ban amikor a v�llalat bemutatja az 7,92mm-es l�szert t�zel� Gewehr 88-at (Komissions Gewehr – hivatalos beszerz�si elj�r�s keret�ben gy�rtott hadipuska). Ez az�rt t�rt�nt meg, mert a hadsereg nem volt megel�gedve az M71-el ami cs�t�ras volt.

1889-ben a belga hadsereg is rendszeres�ti a pusk�t, amelyet a belga gy�rakban gy�rtottak licensz alapj�n 7,65mm-es �rm�retben. Nem sokkal k�s�bb csatlakozott a spanyol hadsereg is de egy m�g �jabb 7x57-es kaliberben ig�nyelte a gy�rt�st. A fegyver olyan megb�zhat� �s hat�kony volt, hogy komoly gondot okozott az amerikaiaknak szemben�znie vele az 1898-as spanyol-amerikai h�bor�ban. Ekkor hat�rozta el az USA sz�razf�ldi hadereje, hogy �k is hasonl� fegyvert fognak kifejleszteni, �gy sz�letett a Springfield M1903, amelynek eset�ben az amerikaiak a sz�vesen mer�tettek Mauser rendszer megold�saib�l, aminek az lett a v�ge, hogy az USA korm�nya 200 ezer doll�rt fizetett a Mausernek a szabadalmi jogok megs�rt�se miatt de ennek el�zm�nye �s folyom�nya egy m�sik cikk t�m�ja lesz.

A Kar98k szempontj�b�l t�n legfontosabb l�p�s az volt, hogy a n�met hadsereg 1898 �prilis 5-�n  Gewehr 98-n�ven 7,92x57-es kaliberben rendszeres�ti Mauser�k ism�tl� fegyver�t. A fegyver r�videbb v�ltozatait 1904-ben Kar98-a jelz�ssel (az I. vil�gh�bor� ut�n ut�n) Kar98-b jelz�ssel majd1935-ben Kar98-k jelz�ssel l�tt�k el.

            A II. vil�gh�bor�t k�vet� fegyvergy�rt�si tilalom ut�n a v�llalat m�k�d�s�t Mauser Werke Oberndorf Waffensysteme GmbH n�ven ind�tott�k �jra. A Mauser pusk�k v�ltozatainak �s m�dos�t�sainak sz�ma oly nagy, hogy szinte rem�nytelen v�llalkoz�s lenne mindet alaposan ismertetni.

Mauser a II. vil�gh�bor� ut�n

            A h�bor�s bonyodalmak ellen�re 1944-v�g�ig m�g folyt a termel�s a n�met gy�rakban, de 1945-ben szinte mindegyik Mauser gy�rat lebomb�zt�k.

Walter B�ll aki a vad�szfegyverr�szleg vezet�je volt, 1965-ig a kimenek�tett alkatr�szekb�l Mauser (vad�sz) fegyvereket �p�tett �ssze a saj�t konyhakertj�ben – francia fel�gyelet alatt term�szetesen. Min�s�gi munk�j�t sokan megcsod�lt�k.

1954-ben a c�g az �jj�rendez�d�s ut�n hozz�fogott vad�sz �s sportfegyverek gy�rt�s�hoz, valamint l�gv�delmi �s fed�lzeti �gy�kat k�sz�tenek, komoly l�szervizsg�l� �s g�znyom�sm�r� �p�lt, amely nemzetk�zileg is �s a NATO-n�l is felkelti a figyelmet.

A Mauser c�g 2003-ig kett� nagyobb l�p�st tett a vad�szfegyverek �j�t�saiban (Modell66 �s M03) ,k�zben tulajdonosv�lt�s is t�rt�nt.

A K98k evol�ci�ja a Karabiner98-on bel�l

A Kar98 legels� verzi�ja az els� vil�gh�bor�s Gewehr98 volt a hossz� 29,1 colos cs�vel    (kb 74 cm), majd k�s�bb j�tt a Karabiner 98b, aminek ugyanekkora cs�ve volt, de a z�rdugatty� mozgat�karja nem v�zszintes, hanem leford�tott – a tusra fekv� – form�j� volt �s �j c�lz�rendszert is kapott.

A harmadik l�pcs�fok a Karabiner 98a volt, amely m�r 23,6 colos (kb 60 cm)  cs�vel rendelkezett �s m�g rajta volt a teljes faburkolat a t�lt�ny�r f�l�tti r�szen, amely a k�z v�delm�t szolg�lta, ugyanis az �t�dik sorban leadott l�v�sn�l a cs� nagyon felmelegedett.

Negyedik a „Gewehr f�r die Deutsche Reichpost” azaz a N�met Postai szolg�lat fegyvere nevet viselte, ez a fegyver m�r nagyon k�zel j�rt a cikk�nk t�rgy�hoz.

�s v�g�l a Kar98k melynek r�szletesebb ismertet�se most k�vetkezik.

A k�pen legfel�l a legr�gebbi Gewehr 98-as t�pus �s sorban a t�bbi:

A Kar98k r�szletesebb bemutat�sa

Ez a fegyver volt a n�met katona alapvet� fegyvere a m�sodik vil�gh�bor�ban. Egy rendk�v�l kifejlett – a kor�t megel�z� – fegyver volt, amely megb�zhat� volt, strapab�r� �s pontos, teh�t mindent tudott, ami egy h�bor�ban elengedhetetlen.

�t l�szeres t�rral rendelkezett �s t�lt�l�ccel, vagy egyenk�nt is t�lthet� volt, de a t�lt�l�cbe foglalt t�lt�nyek nagyon meggyors�tott�k a t�lt�st.

A fegyverre bajonett volt illeszthet�, s�t puskagr�n�t kil�v�s�re alkalmas adapter is, amelyr�l k�s�bb m�g sz� lesz �s v�g�l k�l�nb�z� fegyvert�vcs� is ker�lhetett a Kar98k-ra.

A fegyver f� r�szei a k�vetkez�k: fa r�szek (tus), fegyvercs�, tok, z�rdugatty�, els�t� szerkezet, biztos�t�szerkezet. A fegyvercs� �ltal�ban menetes illeszt�ssel van r�gz�tve a tokba, a tok pedig mag�ban foglalja a z�rdugatty�t. K�ts�gtelen, hogy a fegyver l�nyegi eleme a z�rdugatty�, ett�l olyan haszn�lhat� �s biztons�gos a fegyver amilyen.

�rdemes lesz�gezni, hogy a ma gy�rtott �sszes forg� z�rdugatty�s fegyver z�rdugatty�ja valamilyen form�ban a Mauser98-as  m�solata, r�szben vagy eg�szben.

F� feladata, hogy bet�ltse a l�szert, biztons�gosan reteszelje azt, els�sse a l�szert - kireteszeljen, �s �r�tse a kil�tt t�lt�nyh�velyt, mindezt egy kb. 70 fokos elford�t�ssal �s kb. 8 cm-es el�re-h�tra mozgat�ssal lehet kiv�ltani. A dugatty� mag�ban foglalja az �t�szeget �s az azt megfesz�t� tekercsrug�t – k�nnyen sz�tszerelhet�.

Ahogy a z�rdugatty� mozgat�karj�t felemelj�k – az els�t�-rug� megfesz�l �s egyben a z�rdugatty� v�g�n lev� kett� �s az elej�n lev� egy „reteszel�-szem�lcs” kifordul a tokba mart f�szk�b�l �s a dugatty� h�trafel� kih�zhat�. Ha el�tte cs�re volt t�ltve, akkor a legfels� k�pen l�that� m�don a l�szer talp�n kik�pzett horonyba akadva kih�zza azt �s jobbra kibillenti (mindezt gyorsan elv�gezve ak�r 1-2 m�terre is kipeckeli).

A t�raz�s sor�n �t l�szert juttathatunk a tokban kik�pzett t�rf�szekbe t�lt�l�ccel vagy an�lk�l.

A biztos�t�s a k�vetkez� egyszer� m�don t�rt�nt: a fegyver az un.: ’z�szl�s’ biztos�t�val rendelkezik, amely a z�rdugatty� v�g�n tal�lhat�. Ez a k�pen l�that� m�don h�rom �ll�sba ford�that�.

Balr�l jobbra a biztos�t� �ll�sa a k�vetkez� m�don m�k�dik:

Biztos�tott �ll�s: a fegyver nem tud els�lni, �s a z�rdugatty� is z�rva van, nem nyithat�.

Biztos�tott �ll�s 2.: a fegyvert nem lehet els�tni, de a z�v�rzat nyithat� – ezt az �ll�st t�lt�skor haszn�lj�k.

T�zel� �ll�s: a fegyverrel a l�v�s leadhat�. A CoD-ban erre j�l figyeltek, mert l�that�, hogy a fegyver v�gig t�zel� �ll�sban van.

�rdemes megjegyezni, hogy a mai mauser rendszer� vad�szpusk�k jelent�s r�sze ugyanilyen biztos�t�rendszerrel van felszerelve �s a biztos�t� k�z�ps�, vagyis ’�ll�’ poz�ci�ja  nagy gondot okoz a t�vcs� felszerel�sekor, mert nem lehet el�g alacsonyra szerelni azt.

A puska tartoz�kai

Minden Kar98k el volt l�tva egy r�vid tiszt�t�vessz�vel a puskacs� alatt. H�rom pusk�hoz val� tiszt�t�vessz� adott ki egy teljes hossz�s�g� vessz�t.

Ezenk�v�l tartoz�k m�g egy olajos szelence, amit egy kis f�mdoboz tartalmazott n�h�ny kef�vel �s tiszt�t�-ronggyal.

A l�szereket kett� darab b�r-ersz�nyben t�rolt�k, ami hatvan darab l�szert tartalmazott – �t l�szerenk�nt �sszecsoportos�tva (t�lt�l�cbe foglalva).

Term�szetesen haszn�ltak bajonetteket is a k�zelharcban, amit a puska v�g�re lehetett er�s�teni.

A puska egyik fontos tartoz�ka volt a puskagr�n�t adapter �s az abb�l ind�that� gr�n�t.

Az ind�t�-adapter egy bajonettz�rral csatlakozott a cs�h�z �s k�l�nb�z� gr�n�tokat l�ttek bel�l�k. A puskagr�n�tok t�bb verzi�ban k�sz�ltek, folyamatos fejleszt�seken �tesve �s k�l�nb�z� c�lokra fejlesztve.

A k�t f� csap�sir�ny egyike a repeszgr�n�t (”Gewehr sprenggranate”) volt amely egy fekete ac�lk�penyb�l �s alum�nium orr r�szb�l �llt. Kil�v�s ut�n orr r�sz deform�l�d�sa (vagyis becsap�d�s) ut�n k�vetkezett be a robban�s, vagy ha ez valami�rt nem indult volna be, akkor egy k�sleltet� gyutacs mindenk�pp gondoskodott a gr�n�t 4-5 m�sodpercen bel�li felrobbant�s�r�l. Ez a gr�n�t egy�bk�nt k�zigr�n�tk�nt is haszn�lhat� volt, ha a gr�n�tot sz�tcsavart�k �s az als� r�sz (amely a meghajt� anyagot tartalmazta) n�lk�l el�z�leg �les�tve eldobt�k.

A gr�n�tot kb. 250-m�terre lehetett kil�ni a pusk�val �s 30 m�teres k�rben fejtette ki repeszhat�s�t az ellens�g soraiban.

Ennek a gr�n�tnak volt egy tov�bbfejlesztett verzi�ja („Gewehr Sprenggranate mit Gesteigerter Reichweite”), amit nem nagyon haszn�ltak, mert a maximum l�t�vols�ga csak 65 m�ter k�r�l volt (a nehezebb t�ltet miatt). A gr�n�tot egy vakt�lt�nnyel ind�tott�k.

Ezeken k�v�l gy�rtottak m�g kifejezetten p�nc�losok ellen olyan gr�n�tot, amely t�bb�-kev�sb� �t�t�tte a p�nc�los j�rm�vek p�nc�lj�t. Ebb�l a legels� fejleszt�s� 390 grammot nyomott �s 18,5 cm hossz�s�g� volt 115 grammos t�ltetet mag�ban foglalva. Ez k�pes volt �t�tni egy 70mm vastag p�nc�llemezt. Ezut�n j�tt az emelt t�ltet� (150 gramm) gr�n�t 90mm-es �t�t�er�vel majd a 200gramm t�ltet� melynek teljes t�mege 520 gramm volt 125 mm-es p�nc�llal is megbirk�zott. Ezen gr�n�tokat a k�vetkez� nevekkel illett�k: "Gewehrpanzergranate 30" ; "grosse Gewehrpanzergranate" ; Gewehrpanzergranate 61.

A gr�n�t kil�v�se term�szetesen m�sfajta ir�nyz�kot ig�nyelt, amelynek k�t f� be�ll�t�sa volt, az egyik be�ll�t�si sz�gben 0-250 m�terig lehetett vele „c�lozni” a m�sik be�ll�t�sban 250-500 m�terig.

            Igen fontos kell�ke, kieg�sz�t�je lehetett a pusk�nak a t�vcs�! T�bbfajta t�vcs�vet szereltek a Kar98k-ra mesterl�v�szfegyverr� alak�tva azt. Eleinte a Zf41-es t�vcs�vet haszn�lt�k 1,5-szeres nagy�t�ssal ami nem t�l nagy ,majd k�s�bb �tt�rtek a Zf43-ra ami m�r 4-szeres nagy�t�s� volt. (csak �sszehasonl�t�sk�ppen: ma �ltal�ban vad�szatra ez a minimum nagy�t�s, ink�bb 6-szoros, 8-szoros vagy 3-12-szeres vari�lhat� nagy�t�s� t�vcs�vet haszn�lnak)  Abban az id�ben a legy�rtott pusk�k 6%-�t alak�tott�k ki gy�rilag �gy, hogy arra t�vcs�vet lehessen szerelni. Volt egy Matthaus Hetzenauer nev� mesterl�v�sz, akir�l hiteles, al�t�masztott n�met iratok maradtak vissza, hogy 345 embert �lt  meg Zf43-al felszerelt Kar98k pusk�j�val a m�sodik vil�gh�bor�ban. (m�g �gy is „csak” 18. a sorban a sok orosz �s finn l�v�sz ut�n, akik 400 feletti hal�los l�v�ssel b�szk�lkedhettek)

A Kar98k l�szere

A l�szer bemutat�sa amelyet ez a puska haszn�lt, sajnos egy�ltal�n nem egyszer�, ugyanis a cikk�nk t�rgy�t k�pez� fegyverhez k�tf�le l�szert is haszn�ltak, persze nem egy id�ben. A vil�g hadil�szerei k�z�l, t�n ennek volt a legkalandosabb �tja.

1888-ban rendszeres�tett�k el�sz�r a 7,92x57 I jel�l�s� l�szert, amib�l annyit olvashatunk ki, hogy a l�ved�k�tm�r� megk�zel�t�leg 8mm, a h�velyhossz pedig k�r�lbel�l 57mm, az I jel�l�s pedig az Infanterie vagyis gyalogs�gi-t jelent.

A l�szerek �s a puskacs� vonatkoz�s�ban �ltal�ban h�rom sz�m�rt�k az, ami fontos. Az egyik a l�ved�k t�nyleges �tm�r�je, a m�sik a cs�ben tal�lhat� huzagok szemk�zti t�vols�ga �s a cs�ben szemk�zti un.: orm�zatok t�vols�ga, ehhez nagy seg�ts�get ny�jt a mell�kelt k�p. (Z= huzagt�vols�g, K= orm�zati t�vols�g) 

Aki el�tt nem ismeretes -  cs� bels� spir�lis huzagol�sa az�rt kell, hogy a l�ved�ket a r�pp�ly�n folyamatos forg�sban tartsa, �gy jelent�sen jav�tva a l�pontoss�got. �ltal�ban a cs�ben lev� legnagyobb �tm�r�n�l, (teh�t a huzagt�vols�gn�l) 0,02mm-rel teh�t k�t sz�zaddal nagyobb a l�ved�k�tm�r�! Ez az�rt van �gy, hogy a l�ved�k mellett semmik�ppen se sz�khessenek el�re a l�porg�zok, �gy kihaszn�lva a l�szerh�velyben lev� �sszes el�gett l�por  g�znyom�s�t. A fegyverb�l kil�tt l�ved�k hengeres keresztmetszete a k�pen l�that� bels� r�sz form�j�t vette fel.

Visszat�rve teh�t a 7,92x57 I-re – akkor a l�ved�k�tm�r� 8,08 mm volt, egyes forr�sok szerint 8,09mm, ehhez 8,06-os huzagt�vols�g �s 7,75mm-es orm�zati t�vols�g t�rsult.

Ez a l�szer viszonylag tompa hegy� volt �s teljes�tm�nye j�val alulmaradt a k�s�bb bevezetett 7,92x57IS-hez k�pest, aminek l�ved�k�tm�r�je 8,22 mm volt az ehhez val� nagyobb huzagt�vols�ggal.

T�bb te�ria �l arra, hogy mi�rt S-sel jel�lt�k az �j l�szert. Egyes forr�sok szerint az S annyit jelent: Stark, vagyis er�s- utalva az er�sebb l�port�ltetre, m�s forr�sok szerint Spitz-et jelent ami a hegyes l�ved�kre  utal, ez a val�sz�n�bb felt�telez�s.

Ez a l�szer ma is forgalomban van, az egyik gyakorta haszn�lt vad�szl�szer, sok gy�rt� list�j�n szerepel 8x57JS jel�l�s alatt.

M�g egy �rdekes dolog: n�hol az I jel�l�s helyett J-t haszn�ltak, erre is a rendelkez�sre �ll� forr�sok t�bb t�rt�nettel szolg�lnak, a leggyakoribb az, hogy a m�sodik vil�gh�bor� alatt az Amerikai Hader� az �rott nagy I-t J-nek olvasta, �s �gy rendszerbe vette a saj�t szabv�nyrendszer�ben. Hihetetlen, de val�sz�n� ez a val�di oka annak, hogy a mai napig s�lyos f�lre�rt�sek k�vetkeznek ebb�l, ugyanis a l�szer-gy�rt�k egy r�sze ma is J-vel, m�sik r�sze I-vel jel�li ilyen l�szereit. (saj�t tapasztalat, magam is rendelkezem ilyen kaliber� fegyverrel)

Olvasni olyat is a k�lf�ldi szakirodalomban, hogy a l�szerrel szemben t�masztott elv�r�s az volt, hogy egy -egy km-re �ll� lovat egy l�v�ssel meg�lj�n. Ebbe persze sok minden belef�r, val�sz�n� a l� elpusztul, ak�rhol is tal�lja el, csak az a k�rd�s, hogy vit�lis tal�latot �rve egy-k�t percen bel�l, vagy napok m�lva sebl�zban.

Egy n�met forr�sban �ll�t�lag 1888-ban az amerikai 30-06-os hadil�szer (az M1 Garand �s a BAR l�szere t�bbek k�z�tt) �szt�n�zte a n�meteket a Kar98 l�szer�nek kifejleszt�s�hez. A k�pen egy ilyen l�szer mellett l�that� a 8x57JS l�szer.

A l�szert rengetegf�le l�ved�kkel szerelt�k (ac�lburkolat�, nyomjelz�s, t�m�r r�z, puha hegy� stb.) �s ezt �ltal�ban  a l�szer h�vely�nek talp�n jelezt�k k�l�nb�z� sz�nekkel.

            A l�szer hat�t�vols�ga igen nagy, kb. 3,5 kilom�ter (hat�t�vols�gon azt a t�vols�got �rtj�k, amilyen messze a l�ved�k maximum eljuthat) ; hat�sos l�t�vols�ga kb. 1500 m�ter (hat�sos l�t�vols�g az a t�vols�g, amin bel�l a l�ved�k hal�los sebet ejthet).

A Kar98k pusk�n az ir�nyz�k ehhez a l�szerhez volt bekalibr�lva �s 100 m�tert�l 2000 m�terig volt �ll�that�. Aki l�tt m�r hasonl� ny�lt ir�nyz�kkal ell�tott ak�rmilyen pusk�val az tudja, hogy 50-100 m�teren t�lra a c�lz�s m�r igen neh�zkes ilyen ir�nyz�kkal.

�ll� alakot 200 m�teren t�l j� l�t�si viszonyok k�zt is m�r nagyon neh�z eltal�lni, f�leg ha a c�lpont mozg�sban van, ehhez k�pest az ir�nyz�kon ott szerepel a 2000 m�teres (!) ny�lt ir�nyz�kos be�ll�t�s. V�lem�nyem szerint ez az opci� m�r csak az ellens�g megzavar�s�ra volt haszn�lhat�, ilyen t�vols�gon m�r az emberi alakot sem lehet egy�rtelm�en azonos�tani szabad szemmel.         

A h�bor�kban minden f�l arra t�rekszik, hogy relat�ve egys�gess� tudja tenni a l�szerell�tm�nyt, ez�rt igyekeznek ugyanarra a l�szerre m�retezni az �sszes fegyvert, �gy t�rt�nt ez a m�sodik vil�gh�bor�ban is a n�met birodalom r�sz�r�l: ugyanezt a l�szert t�zelte a a Kar-on k�v�l a Gewehr 41-43 ; az FG 42 ; az MG 42 ; MG 34. Ebb�l gyorsan lesz�rhet�, hogy a Call of Duty-ban a n�met fegyverek nagy r�sz�nek azonos sebz�ssel kellene rendelkeznie, (csak egy-egy l�v�snek persze, ami p�ld�ul az MG42-vel nehezen kivitelezhet�) de term�szetesen ez a j�t�k �lvezhet�s�g�t val�sz�n�leg rontotta volna.

Az k�pek a k�l�nb�z� korabeli l�szeres dobozokat mutatj�k (az els�n felt�n�en jel�lve, hogy azt az MG-hez sz�ll�tott�k).

Az al�bbi t�bl�zatban �sszefoglaltam, a l�szer h�rmas tagol�d�s� fejl�d�s�t, valamint alatta l�szer �t�t�k�pess�g�t, amelyet az eredeti fegyverle�r�s jellemz�i k�zt is ugyan�gy le�rtak.

N�v

�v